Gasztroenterológus

Gasztroenterológus: a gyomor-bélbetegségek diagnosztizálására és kezelésére specializálódott szakorvos.
Gasztroenterológia: az emésztőszervek orvostudománya, a belgyógyászat egyik szakága.
A gasztroenterológia egyúttal határterület a belgyógyászat és a sebészet között.

A gasztroenterológus tevékenységi területeihez tartozik:

  • Gyomortükrözés
  • Vastagbéltükrözés
  • Refluxbetegség
  • Helicobacter pylori
  • Fekélybetegség
  • Tejcukor-laktóz intolerancia
  • Lisztérzékenység
  • Vastagbél diverticulosis
  • Irritabilis bél syndroma
  • Vastagbélrák

Vastagbéltükrözés-kolonoszkópia

Mi a kolonoszkópia?

A kolonoszkópia  a vastagbél endoszkópos vizsgálatát jelenti. Ennek során egy hosszú, vékony, flexibilis csövet vezetünk végig a vastagbélen. Ebben a csőben fényforrás, illetve egy kamera van, melynek segítségével a vizsgált bélszakasz egy képernyőre kivetítve követhető. Lehetőség van ugyanakkor beavatkozások elvégzésére, szövettani mintavételre, polyp eltávolításra.

Felkészülés a vizsgálatra:
A vizsgálatot megelőző konzultáció során orvosa tájékozódik korábbi körtörténetéről, gyógyszerelésről, esetleges gyógyszerérzékenységről. A megbízható diagnózis felállításához, a kolonoszkópia optimális végrehajtásához előfeltétel a bél megfelelő tisztítása. A vizsgálatot megelőző napokban is diétára van szükség, mely során fokozott folyadékbevitel is szükséges. Számos hatékony és egyre inkább betegbarát tisztítási módszer ismert.

A vizsgálat menete:
A kolonoszkópia előtt írásos beleegyező nyilatkozatot kell aláírni. A vizsgálat bal oldalon fekve, egy asztalon történik, melynek során biztosítva van a megfelelő diszkréciót biztosító környezet. A beteg kérésére fájdalomcsillapításra, bódításra van lehetőség, mely az alkalmazott szer típusától függően biztosítja az esetleges panaszok megelőzését. A kolonoszkopia időtartama változó, 15-30 perc lehet. Gyakran levegőt kell fújni a bélbe, mely feszülést okozhat. A vizsgálat közben, illetve utána a levegő távozik, ez teljesen normális. Ezt követően az úgynevezett fektető helyiségben van lehetőség pihenni, majd ismételt orvosi konzultáció után a beteg hazamehet. Célszerű kísérővel jönni, főleg ha fájdalomcsillapítók adására is sor kerül.

Szövődmények:
A vizsgálat hasznossága sokkal jelentősebb, mint az esetleg felmerülő, de teljesen ki nem zárható szövődmények:

  • Vérzés, mely elsősorban nagyobb méretű polypok eltávolítása után jelentkezhet.
  • Erős, nem szűnő hasi fájdalom. Nagyon ritkán a műszer átszakíthatja a bél falát.
  • A fájdalomcsillapító injekció helyén jelentkezhet bőrpír, fájdalom.

Gyakori kérdések:

Orvosom vastagbéltükrözést javasolt, annyi rossz hírt hallottam, mi tegyek?

A vastagbéltükrözés rendkívül hasznos, mással nem helyettesíthető vizsgálat. A mai korszerű módszerekkel, fájdalomcsillapítás, bódítás alkalmazásával minimálisra csökkenthető kellemetlenséggel jár. Minden ellenkező hírrel szemben hosszú évek tapasztalata, a betegek visszajelzése is számtalanszor megerősítette, hogy nem kell tartania kolonoszkópiától! Természetesen ha a betegnek mindezek ellenére panasza van, a vizsgálatot nem erőltetjük. Az orvos a beteg visszajelzése alapján dönthet a vizsgálat megszakításáról.

Kiváltható-e  a vastagbéltükrözés más vizsgálattal?

Nem. Ezzel az eljárással nyert információt mással nem lehet pótolni. Szövettani mintavételre, polyp eltávolítására egyéb úton nincs lehetőség.

Van-e kockázata a vastagbéltükrözésnek?

Minden beavatkozásnak, így a vastagbéltükrözésnek is van kockázata, de szövődmény csak elenyésző arányban jelentkezik. Fontos hangsúlyozni, hogy a vizsgálat elmaradásának is van kockázata!

Miért kell kísérővel menni a tükrözésre?

A vizsgálatot során alkalmazott fájdalomcsillapítók, bódító szerek hatása nem múlik el azonnal. A tükrözés után megfigyeljük a betegeket, lehetőség van pihenésre. Egyéni érzékenységtől függően visszamaradhat 1-2 óráig enyhe bizonytalanság.

Hogyan történik a polypok eltávolítása?

A vastagbéltükrözés során az endoszkópon keresztül speciális eszközöket juttatunk a bél lumenébe, majd elektromos áramot alkalmazva távolítjuk el a polypot.  A polypot külvilágra juttatjuk, így részletes szövettani feldolgozásra van lehetőség. Amennyiben az orvosa indokoltnak látja, kórházi háttér is szükséges lehet ehhez az eljáráshoz, például nagyméretű polyp esetén. Lényeges, hogy a betegnek ez az eljárás nem okoz fájdalmat!

Mire számíthatok a vizsgálat  után?

Vastagbéltükrözés után pihenő helyiségben megfigyeljük a betegeket.  A hasban jelentkező feszítő érzést a befújt levegő okozza, melynek távozása természetes jelenség. Átmeneti bizonytalanság visszamaradhat a bódító szerek adása után 1-2 óráig. Autót nem lehet vezetni!

Dolgozhatok-e vastagbéltükrözés után?

Kolonoszkópia előtt az előkészítés miatt kell esetleg átszervezni munkáját. A vizsgálat után pihenést javaslunk otthon. A következő nap folytathatja szokásos tevékenységét, hacsak orvosa más útmutatást nem ad.

A vastagbélrák szűrése

A vastagbélrák a fejlett ipari országokban a második leggyakoribb rákbetegség. Magyarországon évente 9000 új eset van, átlagos 4500-4700 ember hal meg ebben a betegségben. A vastagbélrák azonban elkerülhető! A vastagbéltükrözés olyan rákszűrési lehetőség, amikor a többi szűréstől eltérően nem csak arra törekszünk, hogy időben felismerjük a már meglévő rosszindulatú daganatot, hanem annak már a kialakulását is hatékonyan meg tudjuk akadályozni.

A rosszindulatú daganat legtöbbször jóindulatú polypból alakul ki, mely időben felfedezve eltávolítható, 100 százalékosan megelőzve a rák kialakulását. Amennyiben már kialakult daganatot találunk a korai felismerésnek döntő szerepe van a gyógyulásban.

Mikor ajánlatos vastagbéltükrözést végezni?

Vastagbéltükrözés javallt bélbetegségre utaló panaszoknál, meglévő diagnózis szövettani megerősítésére, kezelés eredményének ellenőrzésére, ha a székletben laboratóriumi vizsgálattal vér mutatható ki.
50 év felett jelentősen megnő a vastagbélrák kockázata, a betegek háromnegyede 60 év feletti korosztályból kerül ki, ilyenkor legalább egy alkalommal célszerű elvégezni a vastagbéltükrözést.

Fokozott a bélrák kockázata:

  • Akiknek vastagbél daganata volt.
  • Akiknek bél polypja volt, vagy van.
  • Akiknek családjában már előfordult vastagbélrák.
  • Idős embereknél.
  • Azoknál, akiknek hosszú ideje van gyulladásos bélbetegsége
  • Azoknál, akik zsírban és fehérjében gazdag, rostszegény táplálkozást folytatnak.

Gyakori kérdések:

Örökölhető-e a vastagbélrák?

Egyértelmű öröklődés csak speciális genetikai eltérések esetén van az esetek néhány százalékában. Általánosságban elmondható, hogy minél több közeli hozzátartozónak, minél fiatalabb életkorban alakult ki rosszindulatú daganat, annál nagyobb a rizikó.

A családomban többször előfordult már vastagbéldaganat, mikor kell kezdeni a szűréseket?

Speciális esetekben akár 40-45 éves korban is, erre vonatkozóan orvosa tud tájékoztatást adni. 50 év körül azonban mindenképpen érdemes az első vizsgálatot elvégeztetni.

Tavaly elmentem vastagbélrák szűrésre, negatív volt a tükrözés. Mikor kell legközelebb mennem ha nincs ismert rizikófaktorom?

Ilyen esetben évenkénti széklet-vér vizsgálat elégséges, 10 év múlva ajánlatos a következő tükrözés.

A vastagbélrák szűrésekor kiváltható-e a tükrözés?
Mai ismereteink szerint az úgynevezett „arany standard” változatlanul az endoszkópos vizsgálat. Egyéb alternatívák is szóba jöhetnek / röntgen, CT, laboratóriumi tesztek, kapszula endoszkópia /, de ezek nem érik el a vastagbéltükrözés nyújtotta előnyöket.

Néhány éve polypokat távolítottak el a vastagbélből, kell-e ellenőrzésre járnom?

A polypok szövettani eredményei, számuk, az Ön rizikófaktorai alapján kell meghatározni az ellenőrzések gyakoriságát, erről orvosával konzultáljon. Törekednünk kell arra, hogy a vastagbél polypmentes legyen.

A vastagbélrák

A vastagbélrák a fejlett országokban a rosszindulatú folyamatok közül a második leggyakoribb halálok. Sajnos gyakran csak előrehaladott állapotban kerül felismerésre, ezért a várható 5 éves túlélés nem változott jelentősen, pedig a műtéti technikák, illetve az onkológiai kezelés sokat fejlődött. Előfordulása a fejlett országokban egyre gyakoribb, Magyarországon a betegség halálozása az elmúlt 30 évben közel háromszorosára emelkedett és mindkét nemben vezető helyen áll. A vastagbélrák kialakulásában jelentős szerepe van a környezeti tényezőknek, elsősorban a táplálkozási szokásoknak. Előfordulása gyakoribb a városlakók, a magasabban iskolázottak között, fizikai inaktivitás esetén. Az életkorfát áttekintve a betegek kilencven százaléka 50 évesnél idősebb.

Kialakulása:
A vastagbélrák jelenleg tudásunk szerint jóindulatú polypokból alakul ki ha ezek eltávolítása nem történik meg időben. A rosszindulatú átalakulás 5-10 évet is igénybe vehet. Nagyon fontos a szűrés, mert így a daganatot megelőző állapotot is tudjuk diagnosztizálni és kezelni a polypok eltávolításával, mely döntően endoszkópos úton lehetséges. Erről részletesen a vastagbéltükrözés címszó alatt tájékozódhatnak.

Öröklődés:
A vastagbélrákok többsége, kb. 60-80 százaléka véletlenszerűen alakul ki, de 10-30 százalékban családi halmozódás is megfigyelhető, melynek genetikai okai vannak.

A rosszindulatú daganat kialakulásának becsült kockázata:
Átlagpopuláció: 1:50, de például két elsőfokú hozzátartozó érintettsége esetén már 1:6.

Tünetek-panaszok:
Lényeges a tumor lokalizációja. A vastagbél jobb oldali területén levő daganat- a has jobb oldalán- a relatíve tágabb bél miatt ritkán okoz jelentős szűkületet, inkább az általános tünetek kerülnek előtérbe, mint étvágytalanság, fogyás, vérszegénység, szabad szemmel nem látható vérvesztés a széklettel. A has bal oldalán elhelyezkedő daganat inkább szűkületet okozva hívja fel a figyelmet, mint például a megváltozott székelési szokások, székrekedés-hasmenés váltakozása, véres széklet.

Diagnózis felállítása
Változatlanul fontos az orvos által végzett fizikális vizsgálat.
Központi szerepet játszik a vastagbéltükrözés, vagyis a kolonoszkópia. Jelenleg is úgynevezett arany standardként tartják számon ezt a vizsgálatot, mely során rögtön szövettani mintavételre is lehetőség nyílik. A kivizsgáláshoz természetesen hasi ultrahang mellett CT vizsgálatra is szükség lehet, elsősorban az áttétek jelenlétét kell ilyen módon kizárni.

Egyéb vizsgálati módszerek:

  • Feltöltéses bélröntgen, az irrigoscopia
  • Speciális CT a vastagbélről, virtuális colonoscopia,
  • Kapszulás vizsgálat a vastagbélről.

Utóbbiak szintén értékes felvilágosítást adhatnak, de mindegyik előkészítéssel- hashajtással jár, ezt nem lehet megspórolni, míg a feltételezett diagnózist vastagbéltükrözéssel és szövettannal kell megerősíteni.

Szűrés:

  • Vastagbéltükrözés, mely 50 év felett mindenkinek ajánlott legalább egy alkalommal.
  • Széklet vér kimutatása.
  • Speciális DNS vizsgálatok.

Ez utóbbiak pozitivitása nem jelent még betegséget, szintén megerősítő vastagbéltükrözést igényelnek.

Terápia:
Központi helyen áll a műtét, de a végbéldaganatok esetén a műtét előtti onkológiai kezelés / sugár, illetve gyógyszeres/ került előtérbe. Kiemelendő, hogy még a végbéldaganatok esetén is nagy eséllyel lehet a bél folytonosságát megtartani, így az un „kivezetést” stoma készítést elkerülni.

Prognózis
A prognózist alapvetően befolyásolja a műtét során eltávolított daganat részletes szövettani feldolgozása után felállított stádium beosztás, illetve az áttétek jelenléte.

Utókezelés:
A szövettani stádium alapján jön szóba onkológiai kezelés, de nem minden esetben. Javasolt legalább 5 évig rendszeres gondozás, amibe az ellenőrző endoszkópos vizsgálatoknak is fontos szerepe van.