Gasztroenterológus

Gasztroenterológus: a gyomor-bélbetegségek diagnosztizálására és kezelésére specializálódott szakorvos.
Gasztroenterológia: az emésztőszervek orvostudománya, a belgyógyászat egyik szakága.
A gasztroenterológia egyúttal határterület a belgyógyászat és a sebészet között.

A gasztroenterológus tevékenységi területeihez tartozik:

  • Gyomortükrözés
  • Vastagbéltükrözés
  • Refluxbetegség
  • Helicobacter pylori
  • Fekélybetegség
  • Tejcukor-laktóz intolerancia
  • Lisztérzékenység
  • Vastagbél diverticulosis
  • Irritabilis bél syndroma
  • Vastagbélrák

Refluxbetegség

Mi a reflux? Az elnevezés arra utal, hogy a nyelőcső gyomor találkozásánál levő záróizomzat működésének a gyengesége miatt a gyomortartalom, illetve a gyomorsav visszaáramlik a nyelőcsőbe. A jelenség nem ritka, alkalmankénti előfordulásáról a népesség több, mint 30 %-a számol be, de tartós jelenléte már panaszokat okoz.

Kiváltó okok:
A reflux kialakulásának oka elsődlegesen életmódunkban keresendő. Kiválthatja a rendszertelen, egészségtelen táplálkozás, stressz is. Kockázatát növeli a terhesség, elhízás, vagy például szűk ruhák, melyek a hasra fokozott kompressziót gyakorolnak. Itt említendő lefekvés előtti étkezés, kávé, alkohol, szénsavas italok, citrusfélék, fűszeres ételek, de még bizonyos gyógyszerek is. Anatómiai rendellenesség, például rekeszsérv is állhat a háttérben.

Tünetek:
Gyomorégés, kellemetlen égő fájdalom, melyet gyakran úgy élünk meg, hogy „sok a savam”. Ezt valójában a gyomorsavnak a nyelőcsőbe történő visszaáramlása okozza. A nyelőcsövet bélelő nyálkahártya nincs felkészülve a gyomorsav erős, maró hatásának. A gyomorégés voltaképpen nyelőcső eredetű, a refluxbetegség klasszikus tünete.
Egyéb tünetek, savas felböfögés, nem szív eredetű mellkasi fájdalom, krónikus köhögés, hörghurut, rekedtség, égő torokfájás. Utóbbi tünetek jelentkezésekor természetesen ki kell zárni gégészeti, tüdőgyógyászati, vagy kardiális okokat!
Az un. „vészjósló” tünetek, nyelési nehezítettség, hányás, fogyás, vérzés súlyosabb szövődményekre utalhat, ezekben az esetekben részletes kivizsgálásra van szükség.

Refluxbetegség szövődményei:

  • Nyelőcsőgyulladás/vérzés
  • Nyelőcsőfekély
  • Nyelőcsőszűkület
  • Ritka esetben rákmegelőző állapot kialakulása.

Diagnózis:
A legkorszerűbb, leggyakrabban alkalmazott vizsgálati módszer a tükrözéses vizsgálat, az endoszkópia. Ennek során a nyelőcső mellett a gyomor és patkóbél vizsgálatára is sor kerül lehetőséget adva a pontos, közvetlen megtekintésre és szükség esetén szövettani mintavételre. A röntgen vizsgálat sokat veszített jelentőségéből, de bizonyos esetekben most is van szerepe. 24 órás pH-monitorizálás során az orron keresztül a nyelőcsőbe levezetett vékony szondán keresztül mérni lehet a savi viszonyokat.

Kezelés:
A kezelés célja nemcsak a panaszok megszüntetése, hanem ezzel együtt a nyelőcső károsodásainak gyógyítása is. Erre a célra számos korszerű készítmény áll rendelkezésünkre. A kezelés alapja a gyomorsav termelésének csökkentése. Bár a gyomornedv visszaáramlását nem tudjuk meggátolni, de annak savas jellege jelentősen csökkenthető, így nem jelentkeznek a panaszok. Súlyosabb esetekben, illetve a terápiára nem megfelelő válasz esetén műtéti megoldás is szóba jön főleg fiatal betegeknél. Alkalmanként, tűzoltásként gyomorsav-közömbösítők is hasznosak lehetnek, de tartós eredmény tőlük nem várható.

Prognózis:
Optimális esetben gyógyszeres kezeléssel tartós tünetmentesség érhető el, majd a gyógyszer dózis fokozatos csökkentése után akár annak elhagyása is szóba jön. Sajnos a jelenleg rendelkezésre álló kiváló készítmények sem nyújtanak úgynevezett oki kezelést, tehát a refluxra, mint folyamatra kevésbé hatnak. A panaszok ismételt jelentkezése esetén tartós, fenntartó terápiára lehet szükség.

Gyakori kérdések:

Szükséges-e speciális diétát tartani?
Bizonyos táplálékféleségek az átlagosnál jobban fokozzák a savtermelést, illetve rontják a gyomorszáj záró izomzatának funkcióját. Ilyenek citrusfélék, paradicsom, zsíros, fűszeres ételek, hagyma, csokoládé. Koffein, alkohol, szénsavas tartalmú italok, kávé, tea nagy mennyiségű fogyasztása szintén kerülendő. Érdemes többször, kevesebbet enni, az utolsó étkezésre 2-3 órával a lefekvés előtt kerüljön sor. Természetesen egyéni érzékenység szerepe lényeges, ennek függvényében egyes ételeket szintén érdemes kiiktatni. A fenti felsorolás azonban nem jelenti azt, hogy ezen ételek fogyasztása adott betegnél biztosan panaszokat okoz.

Refluxbetegséget diagnosztált az orvosom, a gyógyszeres kezelésen kívül mire vigyázzak még?

  • Túlsúlyos betegeknél a testsúly csökkentése enyhítheti a tüneteket.
  • Ha dohányzik, újabb ok, hogy abbahagyja.
  • A derékban szűk ruhák, övek növelhetik a hasüregi nyomást, provokálják a refluxot.
  • Célszerű az ágy fejrészének felemelése, illetve használjon magasabb párnát.
  • Egyes gyógyszerek szintén fokozzák a refluxot, ezek használatáról konzultáljon orvosával.

Refluxbetegség miatt gyógyszert szedek, de ha elhagyom néhány nap múlva újra panaszaim vannak, mit tegyek?

A kezelés során szóba jön a gyógyszer dózis fokozatos csökkentése. Amennyiben a gyógyszert abbahagyja és a panaszok rövid időn belül visszatérnek, akkor tartós terápia javasolt 3-6 hónapon át. Bizonyos esetekben a gyógyszerek folyamatos szedése, akár éveken át is elkerülhetetlen.

Már három éve szedek gyógyszert refluxbetegség miatt, szedhetem-e tovább?
Részletes hosszútávú vizsgálatok alapján a gyógyszerek tartós szedésének nincs ellenjavallata. Célszerű a legkisebb, még hatásos dózist alkalmazni ebben az esetben.

Reflux betegségre van gyanúm, mindenképpen kell tükrözés a diagnózishoz?

Endoszkópos vizsgálatot minden esetben célszerű elvégezni a diagnózis felállításához, de fiatal betegeknél, ha a tünetek típusosak, nincsenek úgynevezett vészjósló tünetek akkor gyógyszeres tesztet is lehet alkalmazni. 45 év felett, első panasz esetén azonban fontos elvégezni a vizsgálatot.

Milyen gyakran kell végezni tükrözést reflux betegségben?

Korrekt diagnózis esetén, ha a terápiára megfelelő a válasz és nincsenek új tünetek, vagy egyéb betegségre gyanú, a tükrözés rendszeresen nem szükséges. Amennyiben szövődményes betegségről van szó a tükrözés gyakoriságát orvosa javaslata alapján kell elvégezni.

Refluxbetegség okaként rekeszsérvet állapítottak meg, ez mit jelent?

A nyelőcső a mellkasból a hasüreg felé haladva a rekeszizomzaton keresztül haladva át éri el a gyomrot. Ha ez a nyílás laza, a szokásosnál tágabb, akkor a nyelőcső-gyomor találkozása – gyomorszáj területe- változtathatja helyét, a mellkas irányába felcsúszhat. Ennek következtében a záró funkció romlik, kialakul a reflux betegség.

Helicobacter pylori

A Helicobacter pylori nevű baktérium már legalább 100 éve ismert, de csak alig húsz éve állapították meg, hogy a gyomorban megtelepedve a nyálkahártya idült gyulladását, fekélybetegséget okoz.

Jelenleg úgy tudjuk, hogy a baktérium emberről emberre terjed, leggyakrabban már gyermekkorban bekövetkezik a fertőzés. Ezt követően a baktérium a gyomorban évekig, évtizedekig perzisztál. Spontán eliminációjának aránya 1-2 %, hasonlóan a felnőttkori új fertőzésekhez.

A baktériummal történt fertőzés azonban nem jelent automatikusan például fekélybetegség, kialakulását. Jól körülhatárolt kórképekben azonban javasolt kiirtása, például fekély, gyomornyálkahártya aktív gyulladása, gyomor nyirokszerveinek daganata.

Diagnosztizálása leggyakrabban szövettani mintavétel, kilégzési teszt alapján történik. A vérvétel során kapott pozitív lelet azonban nem jelenti biztosan fertőzés fennállását.

A baktérium eliminációja kombinált antibiotikus kezelést igényel, melyet orvosa javasol. A baktériumok utóbbi időben tapasztalt fokozódó ellenálló képessége azonban csökkenheti a sikerességi arányt.
Gyakorlati probléma, hogy a baktérium kiirtása újabb és újabb próbálkozások ellenére is sikertelen. Ilyenkor érdemes ismételten áttekinteni a fennálló kórképet, szükséges-e feltétlenül a Helicobacter pylori eltávolítása, mert a számos antibiotikus kúra több mellékhatással jár, mint az egyébként várható elõny.