Helicobacter pylori

A Helicobacter pylori nevű baktérium már legalább 100 éve ismert, de csak alig húsz éve állapították meg, hogy a gyomorban megtelepedve a nyálkahártya idült gyulladását, fekélybetegséget okoz.

Jelenleg úgy tudjuk, hogy a baktérium emberről emberre terjed, leggyakrabban már gyermekkorban bekövetkezik a fertőzés. Ezt követően a baktérium a gyomorban évekig, évtizedekig perzisztál. Spontán eliminációjának aránya 1-2 %, hasonlóan a felnőttkori új fertőzésekhez.

A baktériummal történt fertőzés azonban nem jelent automatikusan például fekélybetegség, kialakulását. Jól körülhatárolt kórképekben azonban javasolt kiirtása, például fekély, gyomornyálkahártya aktív gyulladása, gyomor nyirokszerveinek daganata.

Diagnosztizálása leggyakrabban szövettani mintavétel, kilégzési teszt alapján történik. A vérvétel során kapott pozitív lelet azonban nem jelenti biztosan fertőzés fennállását.

A baktérium eliminációja kombinált antibiotikus kezelést igényel, melyet orvosa javasol. A baktériumok utóbbi időben tapasztalt fokozódó ellenálló képessége azonban csökkenheti a sikerességi arányt.
Gyakorlati probléma, hogy a baktérium kiirtása újabb és újabb próbálkozások ellenére is sikertelen. Ilyenkor érdemes ismételten áttekinteni a fennálló kórképet, szükséges-e feltétlenül a Helicobacter pylori eltávolítása, mert a számos antibiotikus kúra több mellékhatással jár, mint az egyébként várható elõny.

Fekélybetegség

Mi a fekély?

Fekélybetegségnek nevezzük tápcsatorna nyálkahártya körülírt hiányát, leggyakrabban a gyomor és a nyombél területén figyelhető meg. A tünetei a gyomortáji fájdalom, mely gyakran éhgyomorra kifejezettebb, étkezés átmenetileg csökkentheti. Kísérheti hányás, étvágytalanság, súlyosabb esetben fogyás.

Fekélybetegség okai:

A nyálkahártya ártó és védő mechanizmusainak egyensúlya megbomlik az előbbiek javára. A gyomorfekélyek 70-80 százalékát, a nyombélfekélyek 90 százalékát a Helicobacter pylori nevű baktérium agresszív törzsei okozzák. A nem szteroid gyulladáscsökkentők, az aszpirin, valamint a mozgásszervi panaszokra alkalmazott gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító szerek a további leglényegesebb ártó tényezők, a stressznek, étkezésnek kisebb jelentőséget tulajdonítunk, azonban a dohányzás, és a mértéktelen alkoholfogyasztás károsan befolyásolja a fekély gyógyulását és fokozzák a kiújulás valószínűségét.

Fekélybetegség lefolyása:

A kis kiterjedésű felületes fekélyek néhány héten belül maguktól is meggyógyulhatnak, de megfelelõ kezelés nélkül gyakran kiújulnak. Elhanyagolt esetekben súlyos szövõdmények léphetnek fel, mint vérzés, a tápcsatorna falának átfúródása, a perforáció, melyek életveszélyes állapotok, azonnali kezelést igényelnek. Szerencsére egyre ritkábban látunk a hosszú ideje fennálló fekélyek okozta hegesedést.

Diagnózis:

Fekélybetegség gyanúja esetén a jelenleg ismert legkorszerűbb vizsgálati módszer a gyomortükrözés. Így közvetlenül megtekinthetjük a fekélyt, ki tudunk zárni egyéb hasonló tüneteket okozó betegségeket, daganatot. Lehetőség van a gyógyulás ellenőrzésére, valamint Helicobacter pylori kimutatására.

Kezelés:

Alapvetően gyógyszeres. A mai korszerű készítmények birtokában szerencsére csak ritkán van szükség műtéti beavatkozásra. Törekedni kell a Helicobacter pylori kiirtására. Lényeges szempont a dohányzás elhagyása, túlzott alkoholfogyasztás mérséklése, rendszeres kiegyensúlyozott étkezés.

Lisztérzékenység

Kiváltó ágens a gabonafehérje egyik alkotó eleme a glutén. Hatására eddig még pontosan nem tisztázott komplex immunológiai mechanizmus útján a vékonybélben a bélbolyhok károsodnak, melynek következtében a tápanyagok felszívódása romlik. Ennek mértékétől függően különböző hiányállapotok alakulhatnak ki a szervezetben, mely miatt a kórkép rendkívül változatos módon jelentkezhet.

Típusos panaszok, illetve tünetek:

  • Hasmenés
  • Puffadás,
  • Vérszegénység
  • Fáradékonyság, fogyás
  • Herpes-szerű bőrelváltozások
  • Gyermekkorban fejlődésben elmaradás
  • Súlyos esetben általános testi leromlás

Jéghegy hasonlat
Klasszikus tünetek csak a jéghegy csúcsát jelentik, 5-10-szer több a diszkrét tünetekkel rendelkező, vagy akár panaszmentes betegek száma.

Diagnózis:
Vérvizsgálattal, mely akár szűrő jelleggel is végezhető. Esetleges pozitív leletet gyomor-nyombél tükrözése során a bélből vett szövettani vizsgálat erősít meg. Hasonló módon követhető a diétára adott kedvező válasz is.

Kezelés:
Gluténmentes diéta egy életen át tartó pontos betartása, gabonaféléket ki kell iktatni az étrendből.

Prognózis:
Ha a beteg a gluténmentes diétát szigorúan követi, a prognózis jó. Rövid időn belül látványos javulás léphet fel, melyet a bélbolyhok regenerációja követ.

Az irritabilis bél syndroma

Az irritabilis bél syndroma  diagnózis felállítása a jellemző tünetek megfogalmazásán és értékelésén alapulnak.

Tünetek:
Jellemző tünet a hasi fájdalom, mely összefüggést mutat a széklet zavarával. Megfigyelhető a széklet számának, formájának a változása, nyákürítés, haspuffadás. Gyakori, hogy a tünetek évek, akár évtizedek óta is fennállnak, hullámzó lefolyást mutatnak. A rendelkezésre álló vizsgálati módszerekkel ismételten sem lehet kimutatni szervi elváltozást. Az IBS előfordulása 10-20 %, nőknél gyakrabban jelentkezik, elsősorban 20-50 éves kor között.

Kialakulásának okai:
Jóllehet a kórkép nem veszélyezteti a betegek életét, de rontja életminőséget, betegségtudathoz vezet. Ma elfogadott, hogy kialakulásában a gyomor-bélrendszer mozgásainak zavara áll. Ezzel együtt megfigyelhető a tápcsatorna fokozott érzékenysége, vagy az adott ingerekre, a táplálék bélben való megjelenésére adott túlzott válasz, például a bél izomzatának a szükségesnél jelentősebb aktivitása. Mindezzel párosul az emésztőszervi panaszok fokozott megélése is.
Központi szerepe van ezen folyamatok aktiválásában a stresszhatásnak. Ez lehet a megszokottól eltérő fizikai, vagy pszichés terhelés, de lehet élettani jellegű inger is, mint például érzelmek, vagy akár étkezés is.

Diagnózis
Ma is elsősorban a tünetek megfelelő értékelése jelenti a diagnózis alapját. Nagyon fontos a beteg kórtörténetének ismerete. Célszerű azonban tájékozódó jellegű vizsgálatokkal megerősíteni az IBS tényét, illetve kizárni az úgynevezett alarm tünetek /fogyás, szokásostól eltérő panaszok, vérzés, láz / jelenlétét.

Terápia:
Sajnos olyan gyógyszer nincs, mellyel a panaszokat egyértelműen és véglegesen meg tudjuk szüntetni. Célunk, hogy a lehető legjobb életminőséget érjük el, ezt biztosíthatja:

  • Megfelelő orvos-beteg kapcsolat kialakítása.
  • Étkezéssel, életmóddal kapcsolatos ajánlások.
  • Tünetek enyhítésére irányuló gyógyszeres kezelés.

Pszichoterápia:
A pszichés és környezeti tényezők befolyásolhatják az IBS súlyossági fokát, ezért ezek ismerete lényeges a terápia vezetése szempontjából.