Gyomortükrözés – gasztroszkópia

Mi a gasztroszkópia?

A gasztroszkópia a felső tápcsatorna endoszkópos vizsgálata, melynek segítségével felderíthetők a nyelőcső, a gyomor és a patkóbél területén levő elváltozások, bizonyos esetekben lehetőség van ezek kezelésére is. A vizsgálat során egy vékony, flexibilis csövet, az endoszkópot vezetjük le a nyelőcsövön át egészen a patkóbélig. Az eszköz által közvetített képet kinagyítva, monitoron keresztül értékeljük.

Mikor alkalmazható a gasztroszkópia?

A gasztroszkópia alkalmazható fekélyek, gyulladások, polypok, daganatok diagnosztizálására, illetve vérzések, hasi fájdalom okának felderítésére. Segítségével kimutatható a Helicobacter pylori nevű baktérium is. Alkalmazzák szövettani mintavételre, idegentestek, polypok eltávolítására, vérzéscsillapításra.

Felkészülés a vizsgálatra

Ha reggel kerül sor a vizsgálatra, akkor éjfél után már ne egyen, illetve ne igyon. A gyomortükrözés azonban bármely napszakban elvégezhető. Ennek feltétele, ha orvosa másképp nem kéri, 6 óra táplálék és 4 óra folyadékmegvonás a vizsgálat előtt. Amennyiben nincsenek biztosítva ezek a feltételek, a gasztroszkópiát nem tudjuk elvégezni, ezt kívánja a beteg érdeke is. A vizsgálatot megelőző konzultáció során orvosa tájékozódik korábbi körtörténetéről, gyógyszerelésről, esetleges gyógyszerérzékenységről.

A vizsgálat menete:

A gyomortükrözést az orvos és egy asszisztens végzi, általában 3-5 percet vesz igénybe, előtte beleegyező nyilatkozatot kell aláírnia.

A vizsgálat alatt

  • Ön egy vizsgáló asztalon fekszik, biztosítva van a megfelelő nyugodt légkör, diszkréció.
  • A torkát Lidocain spray-vel érzéstelenítjük, melynek hatása kb. egy óráig tart.
  • Az endoszkóp levezetése során együttműködésére van szükség.
  • Az endoszkópon keresztül levegőt fújunk be, mert az üres gyomor falai összeesnek. A levegő enyhe feszülést okozhat.
  • A vizsgálat során egyenletes légvételeket javaslunk, a légutak szabadok, fulladás nem léphet fel.

A vizsgálat után

Közvetlenül leletet kap, tájékoztatjuk a vizsgálat eredményéről. Amennyiben szövettani vizsgálatra van szükség, erre néhány napot várni kell. A Lidocain érzéstelenítő hatásának elmúlásáig nem szabad enni, inni a félrenyelés veszélye miatt.

Szövődmények

Elenyésző számban lép fel szövődmény.
Kaparó, kellemetlen érzés a torokban
Igen ritkán hasi fájdalom, véres széklet, láz. Ezekben az esetekben sürgős orvosi vizsgálat szükséges.

Gyakori kérdések:

Nagyon érzékeny a torkom, mi lesz ha hányinger, hányás lép fel a gyomortükrözés során?

Az érzéstelenítés jelentős csökkenti a vizsgálattal járó kellemetlenségeket. Teljesen természetes, hogy a gyomortükrözés során böfögés lép fel, de érdemi hányás nincs, hiszen a gyomor üres.

Milyen hatása van a Lidocainnak?

Érzésteleníti a garat nyálkahártyáját. Íze kesernyés, gombóc érzést okoz. Hasonlót lehet tapasztalni fogorvosi kezelések során is.

Kapok-e megfelelően levegőt a tükrözés során?

A légutak szabadok, levegővételt orron, vagy esetleg szájon át javasoljuk. A megfelelő légzést semmi nem akadályozza!

Fájdalmas-e a szövettani mintavétel?

A szövettani mintavétel, biopszia, fájdalmatlan, nem fogja érezni.

Tudok-e dolgozni a gyomortükrözés után?

Természetesen lehet, szokásos napi tevékenységét folytathatja. Egyetlen megszorítás, az érzéstelenítő hatás elmúlásáig nem szabad enni, inni.

Az irritabilis bél syndroma

Az irritabilis bél syndroma  diagnózis felállítása a jellemző tünetek megfogalmazásán és értékelésén alapulnak.

Tünetek:
Jellemző tünet a hasi fájdalom, mely összefüggést mutat a széklet zavarával. Megfigyelhető a széklet számának, formájának a változása, nyákürítés, haspuffadás. Gyakori, hogy a tünetek évek, akár évtizedek óta is fennállnak, hullámzó lefolyást mutatnak. A rendelkezésre álló vizsgálati módszerekkel ismételten sem lehet kimutatni szervi elváltozást. Az IBS előfordulása 10-20 %, nőknél gyakrabban jelentkezik, elsősorban 20-50 éves kor között.

Kialakulásának okai:
Jóllehet a kórkép nem veszélyezteti a betegek életét, de rontja életminőséget, betegségtudathoz vezet. Ma elfogadott, hogy kialakulásában a gyomor-bélrendszer mozgásainak zavara áll. Ezzel együtt megfigyelhető a tápcsatorna fokozott érzékenysége, vagy az adott ingerekre, a táplálék bélben való megjelenésére adott túlzott válasz, például a bél izomzatának a szükségesnél jelentősebb aktivitása. Mindezzel párosul az emésztőszervi panaszok fokozott megélése is.
Központi szerepe van ezen folyamatok aktiválásában a stresszhatásnak. Ez lehet a megszokottól eltérő fizikai, vagy pszichés terhelés, de lehet élettani jellegű inger is, mint például érzelmek, vagy akár étkezés is.

Diagnózis
Ma is elsősorban a tünetek megfelelő értékelése jelenti a diagnózis alapját. Nagyon fontos a beteg kórtörténetének ismerete. Célszerű azonban tájékozódó jellegű vizsgálatokkal megerősíteni az IBS tényét, illetve kizárni az úgynevezett alarm tünetek /fogyás, szokásostól eltérő panaszok, vérzés, láz / jelenlétét.

Terápia:
Sajnos olyan gyógyszer nincs, mellyel a panaszokat egyértelműen és véglegesen meg tudjuk szüntetni. Célunk, hogy a lehető legjobb életminőséget érjük el, ezt biztosíthatja:

  • Megfelelő orvos-beteg kapcsolat kialakítása.
  • Étkezéssel, életmóddal kapcsolatos ajánlások.
  • Tünetek enyhítésére irányuló gyógyszeres kezelés.

Pszichoterápia:
A pszichés és környezeti tényezők befolyásolhatják az IBS súlyossági fokát, ezért ezek ismerete lényeges a terápia vezetése szempontjából.