A vastagbélrák szűrése

A vastagbélrák a fejlett ipari országokban a második leggyakoribb rákbetegség. Magyarországon évente 9000 új eset van, átlagos 4500-4700 ember hal meg ebben a betegségben. A vastagbélrák azonban elkerülhető! A vastagbéltükrözés olyan rákszűrési lehetőség, amikor a többi szűréstől eltérően nem csak arra törekszünk, hogy időben felismerjük a már meglévő rosszindulatú daganatot, hanem annak már a kialakulását is hatékonyan meg tudjuk akadályozni.

A rosszindulatú daganat legtöbbször jóindulatú polypból alakul ki, mely időben felfedezve eltávolítható, 100 százalékosan megelőzve a rák kialakulását. Amennyiben már kialakult daganatot találunk a korai felismerésnek döntő szerepe van a gyógyulásban.

Mikor ajánlatos vastagbéltükrözést végezni?

Vastagbéltükrözés javallt bélbetegségre utaló panaszoknál, meglévő diagnózis szövettani megerősítésére, kezelés eredményének ellenőrzésére, ha a székletben laboratóriumi vizsgálattal vér mutatható ki.
50 év felett jelentősen megnő a vastagbélrák kockázata, a betegek háromnegyede 60 év feletti korosztályból kerül ki, ilyenkor legalább egy alkalommal célszerű elvégezni a vastagbéltükrözést.

Fokozott a bélrák kockázata:

  • Akiknek vastagbél daganata volt.
  • Akiknek bél polypja volt, vagy van.
  • Akiknek családjában már előfordult vastagbélrák.
  • Idős embereknél.
  • Azoknál, akiknek hosszú ideje van gyulladásos bélbetegsége
  • Azoknál, akik zsírban és fehérjében gazdag, rostszegény táplálkozást folytatnak.

Gyakori kérdések:

Örökölhető-e a vastagbélrák?

Egyértelmű öröklődés csak speciális genetikai eltérések esetén van az esetek néhány százalékában. Általánosságban elmondható, hogy minél több közeli hozzátartozónak, minél fiatalabb életkorban alakult ki rosszindulatú daganat, annál nagyobb a rizikó.

A családomban többször előfordult már vastagbéldaganat, mikor kell kezdeni a szűréseket?

Speciális esetekben akár 40-45 éves korban is, erre vonatkozóan orvosa tud tájékoztatást adni. 50 év körül azonban mindenképpen érdemes az első vizsgálatot elvégeztetni.

Tavaly elmentem vastagbélrák szűrésre, negatív volt a tükrözés. Mikor kell legközelebb mennem ha nincs ismert rizikófaktorom?

Ilyen esetben évenkénti széklet-vér vizsgálat elégséges, 10 év múlva ajánlatos a következő tükrözés.

A vastagbélrák szűrésekor kiváltható-e a tükrözés?
Mai ismereteink szerint az úgynevezett „arany standard” változatlanul az endoszkópos vizsgálat. Egyéb alternatívák is szóba jöhetnek / röntgen, CT, laboratóriumi tesztek, kapszula endoszkópia /, de ezek nem érik el a vastagbéltükrözés nyújtotta előnyöket.

Néhány éve polypokat távolítottak el a vastagbélből, kell-e ellenőrzésre járnom?

A polypok szövettani eredményei, számuk, az Ön rizikófaktorai alapján kell meghatározni az ellenőrzések gyakoriságát, erről orvosával konzultáljon. Törekednünk kell arra, hogy a vastagbél polypmentes legyen.

A vastagbélrák

A vastagbélrák a fejlett országokban a rosszindulatú folyamatok közül a második leggyakoribb halálok. Sajnos gyakran csak előrehaladott állapotban kerül felismerésre, ezért a várható 5 éves túlélés nem változott jelentősen, pedig a műtéti technikák, illetve az onkológiai kezelés sokat fejlődött. Előfordulása a fejlett országokban egyre gyakoribb, Magyarországon a betegség halálozása az elmúlt 30 évben közel háromszorosára emelkedett és mindkét nemben vezető helyen áll. A vastagbélrák kialakulásában jelentős szerepe van a környezeti tényezőknek, elsősorban a táplálkozási szokásoknak. Előfordulása gyakoribb a városlakók, a magasabban iskolázottak között, fizikai inaktivitás esetén. Az életkorfát áttekintve a betegek kilencven százaléka 50 évesnél idősebb.

Kialakulása:
A vastagbélrák jelenleg tudásunk szerint jóindulatú polypokból alakul ki ha ezek eltávolítása nem történik meg időben. A rosszindulatú átalakulás 5-10 évet is igénybe vehet. Nagyon fontos a szűrés, mert így a daganatot megelőző állapotot is tudjuk diagnosztizálni és kezelni a polypok eltávolításával, mely döntően endoszkópos úton lehetséges. Erről részletesen a vastagbéltükrözés címszó alatt tájékozódhatnak.

Öröklődés:
A vastagbélrákok többsége, kb. 60-80 százaléka véletlenszerűen alakul ki, de 10-30 százalékban családi halmozódás is megfigyelhető, melynek genetikai okai vannak.

A rosszindulatú daganat kialakulásának becsült kockázata:
Átlagpopuláció: 1:50, de például két elsőfokú hozzátartozó érintettsége esetén már 1:6.

Tünetek-panaszok:
Lényeges a tumor lokalizációja. A vastagbél jobb oldali területén levő daganat- a has jobb oldalán- a relatíve tágabb bél miatt ritkán okoz jelentős szűkületet, inkább az általános tünetek kerülnek előtérbe, mint étvágytalanság, fogyás, vérszegénység, szabad szemmel nem látható vérvesztés a széklettel. A has bal oldalán elhelyezkedő daganat inkább szűkületet okozva hívja fel a figyelmet, mint például a megváltozott székelési szokások, székrekedés-hasmenés váltakozása, véres széklet.

Diagnózis felállítása
Változatlanul fontos az orvos által végzett fizikális vizsgálat.
Központi szerepet játszik a vastagbéltükrözés, vagyis a kolonoszkópia. Jelenleg is úgynevezett arany standardként tartják számon ezt a vizsgálatot, mely során rögtön szövettani mintavételre is lehetőség nyílik. A kivizsgáláshoz természetesen hasi ultrahang mellett CT vizsgálatra is szükség lehet, elsősorban az áttétek jelenlétét kell ilyen módon kizárni.

Egyéb vizsgálati módszerek:

  • Feltöltéses bélröntgen, az irrigoscopia
  • Speciális CT a vastagbélről, virtuális colonoscopia,
  • Kapszulás vizsgálat a vastagbélről.

Utóbbiak szintén értékes felvilágosítást adhatnak, de mindegyik előkészítéssel- hashajtással jár, ezt nem lehet megspórolni, míg a feltételezett diagnózist vastagbéltükrözéssel és szövettannal kell megerősíteni.

Szűrés:

  • Vastagbéltükrözés, mely 50 év felett mindenkinek ajánlott legalább egy alkalommal.
  • Széklet vér kimutatása.
  • Speciális DNS vizsgálatok.

Ez utóbbiak pozitivitása nem jelent még betegséget, szintén megerősítő vastagbéltükrözést igényelnek.

Terápia:
Központi helyen áll a műtét, de a végbéldaganatok esetén a műtét előtti onkológiai kezelés / sugár, illetve gyógyszeres/ került előtérbe. Kiemelendő, hogy még a végbéldaganatok esetén is nagy eséllyel lehet a bél folytonosságát megtartani, így az un „kivezetést” stoma készítést elkerülni.

Prognózis
A prognózist alapvetően befolyásolja a műtét során eltávolított daganat részletes szövettani feldolgozása után felállított stádium beosztás, illetve az áttétek jelenléte.

Utókezelés:
A szövettani stádium alapján jön szóba onkológiai kezelés, de nem minden esetben. Javasolt legalább 5 évig rendszeres gondozás, amibe az ellenőrző endoszkópos vizsgálatoknak is fontos szerepe van.

Gyakori kérdések

Reflux:

Szükséges-e speciális diétát tartani?
Bizonyos táplálékféleségek az átlagosnál jobban fokozzák a savtermelést, illetve rontják a gyomorszáj záró izomzatának funkcióját. Ilyenek citrusfélék, paradicsom, zsíros, fűszeres ételek, hagyma, csokoládé. Koffein, alkohol, szénsavas tartalmú italok, kávé, tea nagy mennyiségű fogyasztása szintén kerülendő. Érdemes többször, kevesebbet enni, az utolsó étkezésre 2-3 órával a lefekvés előtt kerüljön sor. Természetesen egyéni érzékenység szerepe lényeges, ennek függvényében egyes ételeket szintén érdemes kiiktatni. A fenti felsorolás azonban nem jelenti azt, hogy ezen ételek fogyasztása adott betegnél biztosan panaszokat okoz.

Refluxbetegséget diagnosztált az orvosom, a gyógyszeres kezelésen kívül mire vigyázzak még?

  • Túlsúlyos betegeknél a testsúly csökkentése enyhítheti a tüneteket.
  • Ha dohányzik, újabb ok, hogy abbahagyja.
  • A derékban szűk ruhák, övek növelhetik a hasüregi nyomást, provokálják a refluxot.
  • Célszerű az ágy fejrészének felemelése, illetve használjon magasabb párnát.
  • Egyes gyógyszerek szintén fokozzák a refluxot, ezek használatáról konzultáljon orvosával.

Refluxbetegség miatt gyógyszert szedek, de ha elhagyom néhány nap múlva újra panaszaim vannak, mit tegyek?

A kezelés során szóba jön a gyógyszer dózis fokozatos csökkentése. Amennyiben a gyógyszert abbahagyja és a panaszok rövid időn belül visszatérnek, akkor tartós terápia javasolt 3-6 hónapon át. Bizonyos esetekben a gyógyszerek folyamatos szedése, akár éveken át is elkerülhetetlen.

Már három éve szedek gyógyszert refluxbetegség miatt, szedhetem-e tovább?
Részletes hosszútávú vizsgálatok alapján a gyógyszerek tartós szedésének nincs ellenjavallata. Célszerű a legkisebb, még hatásos dózist alkalmazni ebben az esetben.

Reflux betegségre van gyanúm, mindenképpen kell tükrözés a diagnózishoz?

Endoszkópos vizsgálatot minden esetben célszerű elvégezni a diagnózis felállításához, de fiatal betegeknél, ha a tünetek típusosak, nincsenek úgynevezett vészjósló tünetek akkor gyógyszeres tesztet is lehet alkalmazni. 45 év felett, első panasz esetén azonban fontos elvégezni a vizsgálatot.

Milyen gyakran kell végezni tükrözést reflux betegségben?

Korrekt diagnózis esetén, ha a terápiára megfelelő a válasz és nincsenek új tünetek, vagy egyéb betegségre gyanú, a tükrözés rendszeresen nem szükséges. Amennyiben szövődményes betegségről van szó a tükrözés gyakoriságát orvosa javaslata alapján kell elvégezni.

Refluxbetegség okaként rekeszsérvet állapítottak meg, ez mit jelent?

A nyelőcső a mellkasból a hasüreg felé haladva a rekeszizomzaton keresztül haladva át éri el a gyomrot. Ha ez a nyílás laza, a szokásosnál tágabb, akkor a nyelőcső-gyomor találkozása – gyomorszáj területe- változtathatja helyét, a mellkas irányába felcsúszhat. Ennek következtében a záró funkció romlik, kialakul a reflux betegség.

Orvosom vastagbéltükrözést javasolt, annyi rossz hírt hallottam, mi tegyek?

A vastagbéltükrözés rendkívül hasznos, mással nem helyettesíthető vizsgálat. A mai korszerű módszerekkel, fájdalomcsillapítás, bódítás alkalmazásával minimálisra csökkenthető kellemetlenséggel jár. Minden ellenkező hírrel szemben hosszú évek tapasztalata, a betegek visszajelzése is számtalanszor megerősítette, hogy nem kell tartania kolonoszkópiától! Természetesen ha a betegnek mindezek ellenére panasza van, a vizsgálatot nem erőltetjük. Az orvos a beteg visszajelzése alapján dönthet a vizsgálat megszakításáról.

Kiváltható-e  a vastagbéltükrözés más vizsgálattal?

Nem. Ezzel az eljárással nyert információt mással nem lehet pótolni. Szövettani mintavételre, polyp eltávolítására egyéb úton nincs lehetőség.

Van-e kockázata a vastagbéltükrözésnek?

Minden beavatkozásnak, így a vastagbéltükrözésnek is van kockázata, de szövődmény csak elenyésző arányban jelentkezik. Fontos hangsúlyozni, hogy a vizsgálat elmaradásának is van kockázata!

Miért kell kísérővel menni a tükrözésre?

A vizsgálatot során alkalmazott fájdalomcsillapítók, bódító szerek hatása nem múlik el azonnal. A tükrözés után megfigyeljük a betegeket, lehetőség van pihenésre. Egyéni érzékenységtől függően visszamaradhat 1-2 óráig enyhe bizonytalanság.

Hogyan történik a polypok eltávolítása?

A vastagbéltükrözés során az endoszkópon keresztül speciális eszközöket juttatunk a bél lumenébe, majd elektromos áramot alkalmazva távolítjuk el a polypot.  A polypot külvilágra juttatjuk, így részletes szövettani feldolgozásra van lehetőség. Amennyiben az orvosa indokoltnak látja, kórházi háttér is szükséges lehet ehhez az eljáráshoz, például nagyméretű polyp esetén. Lényeges, hogy a betegnek ez az eljárás nem okoz fájdalmat!

Mire számíthatok a vizsgálat  után?

Vastagbéltükrözés után pihenő helyiségben megfigyeljük a betegeket.  A hasban jelentkező feszítő érzést a befújt levegő okozza, melynek távozása természetes jelenség. Átmeneti bizonytalanság visszamaradhat a bódító szerek adása után 1-2 óráig. Autót nem lehet vezetni!

Dolgozhatok-e vastagbéltükrözés után?

Kolonoszkópia előtt az előkészítés miatt kell esetleg átszervezni munkáját. A vizsgálat után pihenést javaslunk otthon. A következő nap folytathatja szokásos tevékenységét, hacsak orvosa más útmutatást nem ad.