Mi a reflux? Az elnevezés arra utal, hogy a nyelõcsõ gyomor találkozásánál levõ záróizomzat mûködésének a gyengesége miatt a gyomortartalom, illetve a gyomorsav visszaáramlik a nyelõcsõbe. A jelenség nem ritka, alkalmankénti elõfordulásáról a népesség töb, mint 30 %-a számol be, de tartós jelenléte már panaszokat okoz.

Kiváltó okok:
A reflux kialakulásának oka elsõdlegesen életmódunkban keresendõ. Kiválthatja a rendszertelen, egészségtelen táplálkozás, stressz is. Kockázatát növeli a terhesség, elhízás, vagy például szûk ruhák, melyek a hasra fokozott kompressziót gyakorolnak. Itt említendõ lefekvés elõtti étkezés, kávé, alkohol, szénsavas italok, citrusfélék, fûszeres ételek, de még bizonyos gyógyszerek is. Anatómiai rendellenesség, például rekeszsérv is állhat a háttérben.

Tünetek:
Gyomorégés, kellemetlen égõ fájdalom, melyet gyakran úgy élünk meg, hogy „sok a savam”. Ezt valójában a gyomorsavnak a nyelõcsõbe történõ visszaáramlása okozza. A nyelõcsövet bélelõ nyálkahártya nincs felkészülve a gyomorsav erõs, maró hatásának. A gyomorégés voltaképpen nyelõcsõ eredetû, a refluxbetegség klasszikus tünete.
Egyéb tünetek, savas felböfögés, nem szív eredetû mellkasi fájdalom, krónikus köhögés, hörghurut, rekedtség, égõ torokfájás. Utóbbi tünetek jelentkezésekor természetesen ki kell zárni gégészeti, tüdõgyógyászati, vagy kardiális okokat!
Az un. „vészjósló” tünetek, nyelési nehezítettség, hányás, fogyás, vérzés súlyosabb szövõdményekre utalhat, ezekben az esetekben részletes kivizsgálásra van szükség.

Refluxbetegség szövõdményei:

• Nyelõcsõgyulladás/vérzés
• Nyelõcsõfekély
• Nyelõcsõszûkület
• Ritka esetben rákmegelõzõ állapot kialakulása.
  

Diagnózis:
A legkorszerûbb, leggyakrabban alkalmazott vizsgálati módszer a tükrözéses vizsgálat, az endoszkópia. Ennek során a nyelõcsõ mellett a gyomor és patkóbél vizsgálatára is sor kerül lehetõséget adva a pontos, közvetlen megtekintésre és szükség esetén szövettani mintavételre.
A röntgen vizsgálat sokat veszített jelentõségébõl, de bizonyos esetekben most is van szerepe.
24 órás pH-monitorizálás során az orron keresztül a nyelõcsõbe levezetett vékony szondán keresztül mérni lehet a savi viszonyokat.

Kezelés:
A kezelés célja nemcsak a panaszok megszüntetése, hanem ezzel együtt a nyelõcsõ károsodásainak gyógyítása is. Erre a célra számos korszerû készítmény áll rendelkezésünkre. A kezelés alapja a gyomorsav termelésének csökkentése. Bár a gyomornedv visszaáramlását nem tudjuk meggátolni, de annak savas jellege jelentõsen csökkenthetõ, így nem jelentkeznek a panaszok. Súlyosabb esetekben, illetve a terápiára nem megfelelõ válasz esetén mûtéti megoldás is szóba jön fõleg fiatal betegeknél.  
Alkalmanként, tûzoltásként gyomorsav-közömbösítõk is hasznosak lehetnek, de tartós eredmény tõlük nem várható.

Prognózis:
Optimális esetben gyógyszeres kezeléssel tartós tünetmentesség érhetõ el, majd a gyógyszer dózis fokozatos csökkentése után akár annak elhagyása is szóba jön. Sajnos a jelenleg rendelkezésre álló kiváló készítmények sem nyújtanak úgynevezett oki kezelést, tehát a refluxra, mint folyamatra kevésbé hatnak. A panaszok ismételt jelentkezése esetén tartós, fenntartó terápiára lehet szükség.

Gyakori kérdések:

Szükséges-e speciális diétát tartani?
Bizonyos táplálékféleségek az átlagosnál jobban fokozzák a savtermelést, illetve rontják a gyomorszáj záró izomzatának funkcióját.
Ilyenek citrusfélék, paradicsom, zsíros, fûszeres ételek, hagyma, csokoládé. Koffein, alkohol, szénsavas tartalmú italok, kávé, tea nagy mennyiségû fogyasztása szintén kerülendõ. Érdemes többször, kevesebbet enni, az utolsó étkezésre 2-3 órával a lefekvés elõtt kerüljön sor.
Természetesen egyéni érzékenység szerepe lényeges, ennek függvényében egyes ételeket szintén érdemes kiiktatni. A fenti felsorolás azonban  nem jelenti azt, hogy ezen ételek fogyasztása adott betegnél biztosan panaszokat okoz.

Refluxbetegséget diagnosztált az orvosom, a gyógyszeres kezelésen kívül mire vigyázzak még?

Túlsúlyos betegeknél a testsúly csökkentése enyhítheti a tüneteket.
Ha dohányzik, újabb ok, hogy abbahagyja.
A derékban szûk ruhák, övek növelhetik a hasüregi nyomást, provokálják a refluxot.
Célszerû az ágy fejrészének felemelése, illetve használjon magasabb párnát.
Egyes gyógyszerek szintén fokozzák a refluxot, ezek használatáról konzultáljon orvosával.

Refluxbetegség miatt gyógyszert szedek, de ha elhagyom néhány nap múlva újra panaszaim vannak, mit tegyek?

A kezelés során szóba jön a gyógyszer dózis fokozatos csökkentése. Amennyiben a gyógyszert abbahagyja és a panaszok rövid idõn belül visszatérnek, akkor tartós terápia javasolt 3-6 hónapon át. Bizonyos esetekben a gyógyszerek folyamatos szedése, akár éveken át is elkerülhetetlen.

Már három éve szedek gyógyszert refluxbetegség miatt, szedhetem-e tovább?
Részletes hosszútávú vizsgálatok alapján a gyógyszerek tartós szedésének nincs ellenjavallata. Célszerû a legkisebb, még hatásos dózist alkalmazni ebben az esetben.

Reflux betegségre van gyanúm, mindenképpen kell tükrözés a diagnózishoz?

Endoszkópos vizsgálatot minden esetben célszerû elvégezni a diagnózis felállításához, de fiatal betegeknél, ha a tünetek típusosak, nincsenek úgynevezett vészjósló tünetek akkor gyógyszeres tesztet is lehet alkalmazni. 45 év felett, elsõ panasz esetén azonban fontos elvégezni a vizsgálatot.

Milyen gyakran kell végezni tükrözést reflux betegségben?

Korrekt diagnózis esetén, ha a terápiára megfelelõ a válasz és nincsenek új tünetek, vagy egyéb betegségre gyanú, a tükrözés rendszeresen nem szükséges. Amennyiben szövõdményes betegségrõl van szó a tükrözés gyakoriságát orvosa javaslata alapján kell elvégezni.

Refluxbetegség okaként rekeszsérvet állapítottak meg, ez mit jelent?

A nyelõcsõ a mellkasból a hasüreg felé haladva a rekeszizomzaton keresztül haladva át éri el a gyomrot.  Ha ez a nyílás laza, a szokásosnál tágabb, akkor a nyelõcsõ-gyomor találkozása -  gyomorszáj területe- változtathatja helyét, a mellkas irányába felcsúszhat. Ennek következtében a záró funkció romlik, kialakul a reflux betegség.