A vastagbélrák a fejlett országokban a rosszindulatú folyamatok közül a második leggyakoribb halálok. Sajnos gyakran csak elõrehaladott állapotban kerül felismerésre, ezért a várható 5 éves túlélés nem változott jelentõsen, pedig a mûtéti technikák, illetve az onkológiai kezelés sokat fejlõdött.

Elõfordulása a fejlett országokban egyre gyakoribb, Magyarországon a betegség halálozása az elmúlt 30 évben közel háromszorosára emelkedett és mindkét nemben vezetõ helyen áll.

A vastagbélrák kialakulásában jelentõs szerepe van a környezeti tényezõknek, elsõsorban a táplálkozási szokásoknak. Elõfordulása gyakoribb a városlakók, a magasabban iskolázottak között, fizikai inaktivitás esetén. Az életkorfát áttekintve a betegek kilencven százaléka 50 évesnél idõsebb.

Kialakulása:
A vastagbélrák jelenleg tudásunk szerint jóindulatú polypokból alakul ki ha ezek eltávolítása nem történik meg idõben. A rosszindulatú átalakulás 5-10 évet is igénybe vehet. Nagyon fontos a szûrés, mert így a daganatot megelõzõ állapotot is tudjuk diagnosztizálni és kezelni a polypok eltávolításával, mely döntõen endoszkópos úton lehetséges. Errõl részletesen a vastagbéltükrözés címszó alatt tájékozódhatnak.

Öröklõdés:
A vastagbélrákok többsége, kb. 60-80 százaléka véletlenszerûen alakul ki, de 10-30 százalékban családi halmozódás is megfigyelhetõ, melynek genetikai okai vannak.

A rosszindulatú daganat kialakulásának becsült kockázata:
Átlagpopuláció: 1:50, de például két elsõfokú hozzátartozó érintettsége esetén már 1:6.

Tünetek-panaszok:
Lényeges a tumor lokalizációja. A vastagbél jobb oldali területén levõ daganat- a has jobb oldalán- a relatíve tágabb bél miatt ritkán okoz jelentõs szûkületet, inkább az általános tünetek kerülnek elõtérbe, mint étvágytalanság, fogyás, vérszegénység, szabad szemmel nem látható vérvesztés a széklettel.
A has bal oldalán elhelyezkedõ daganat inkább szûkületet okozva hívja fel a figyelmet, mint például a megváltozott székelési szokások, székrekedés-hasmenés váltakozása, véres széklet.

Diagnózis felállítása
Változatlanul fontos az orvos által végzett fizikális vizsgálat.
Központi szerepet játszik a vastagbéltükrözés, vagyis a kolonoszkópia. Jelenleg is úgynevezett arany standardként tartják számon ezt a vizsgálatot, mely során rögtön szövettani mintavételre is lehetõség nyílik. A kivizsgáláshoz természetesen hasi ultrahang mellett CT vizsgálatra is szükség lehet, elsõsorban az áttétek jelenlétét kell ilyen módon kizárni.

Egyéb vizsgálati módszerek:
Feltöltéses bélröntgen, az irrigoscopia
Speciális CT a vastagbélrõl, virtuális colonoscopia,
Kapszulás vizsgálat a vastagbélrõl.
Utóbbiak szintén értékes felvilágosítást adhatnak, de mindegyik elõkészítéssel- hashajtással jár, ezt nem lehet megspórolni, míg a feltételezett diagnózist vastagbéltükrözéssel és szövettannal kell megerõsíteni. 

Szûrés:
Vastagbéltükrözés, mely 50 év felett mindenkinek ajánlott legalább egy alkalommal.
Széklet vér kimutatása.
Speciális DNS vizsgálatok.

Ez utóbbiak  pozitivitása nem jelent még betegséget, szintén megerõsítõ vastagbéltükrözést igényelnek.

Terápia:
Központi helyen áll a mûtét, de a végbéldaganatok esetén a mûtét elõtti onkológiai kezelés / sugár, illetve gyógyszeres/ került elõtérbe.
Kiemelendõ, hogy még a végbéldaganatok esetén is nagy eséllyel lehet a bél folytonosságát megtartani, így az un „kivezetést” stoma készítést elkerülni.

Prognózis
A prognózist alapvetõen befolyásolja a mûtét során eltávolított daganat részletes szövettani feldolgozása után felállított stádium beosztás, illetve az áttétek jelenléte.

Utókezelés:
A szövettani stádium alapján jön szóba onkológiai kezelés, de nem minden esetben. Javasolt legalább 5 évig rendszeres gondozás, amibe az ellenõrzõ endoszkópos vizsgálatoknak is fontos szerepe van.