A vastagbélrák

A vastagbélrák a fejlett országokban a rosszindulatú folyamatok közül a második leggyakoribb halálok. Sajnos gyakran csak előrehaladott állapotban kerül felismerésre, ezért a várható 5 éves túlélés nem változott jelentősen, pedig a műtéti technikák, illetve az onkológiai kezelés sokat fejlődött. Előfordulása a fejlett országokban egyre gyakoribb, Magyarországon a betegség halálozása az elmúlt 30 évben közel háromszorosára emelkedett és mindkét nemben vezető helyen áll. A vastagbélrák kialakulásában jelentős szerepe van a környezeti tényezőknek, elsősorban a táplálkozási szokásoknak. Előfordulása gyakoribb a városlakók, a magasabban iskolázottak között, fizikai inaktivitás esetén. Az életkorfát áttekintve a betegek kilencven százaléka 50 évesnél idősebb.

Kialakulása:
A vastagbélrák jelenleg tudásunk szerint jóindulatú polypokból alakul ki ha ezek eltávolítása nem történik meg időben. A rosszindulatú átalakulás 5-10 évet is igénybe vehet. Nagyon fontos a szűrés, mert így a daganatot megelőző állapotot is tudjuk diagnosztizálni és kezelni a polypok eltávolításával, mely döntően endoszkópos úton lehetséges. Erről részletesen a vastagbéltükrözés címszó alatt tájékozódhatnak.

Öröklődés:
A vastagbélrákok többsége, kb. 60-80 százaléka véletlenszerűen alakul ki, de 10-30 százalékban családi halmozódás is megfigyelhető, melynek genetikai okai vannak.

A rosszindulatú daganat kialakulásának becsült kockázata:
Átlagpopuláció: 1:50, de például két elsőfokú hozzátartozó érintettsége esetén már 1:6.

Tünetek-panaszok:
Lényeges a tumor lokalizációja. A vastagbél jobb oldali területén levő daganat- a has jobb oldalán- a relatíve tágabb bél miatt ritkán okoz jelentős szűkületet, inkább az általános tünetek kerülnek előtérbe, mint étvágytalanság, fogyás, vérszegénység, szabad szemmel nem látható vérvesztés a széklettel. A has bal oldalán elhelyezkedő daganat inkább szűkületet okozva hívja fel a figyelmet, mint például a megváltozott székelési szokások, székrekedés-hasmenés váltakozása, véres széklet.

Diagnózis felállítása
Változatlanul fontos az orvos által végzett fizikális vizsgálat.
Központi szerepet játszik a vastagbéltükrözés, vagyis a kolonoszkópia. Jelenleg is úgynevezett arany standardként tartják számon ezt a vizsgálatot, mely során rögtön szövettani mintavételre is lehetőség nyílik. A kivizsgáláshoz természetesen hasi ultrahang mellett CT vizsgálatra is szükség lehet, elsősorban az áttétek jelenlétét kell ilyen módon kizárni.

Egyéb vizsgálati módszerek:

  • Feltöltéses bélröntgen, az irrigoscopia
  • Speciális CT a vastagbélről, virtuális colonoscopia,
  • Kapszulás vizsgálat a vastagbélről.

Utóbbiak szintén értékes felvilágosítást adhatnak, de mindegyik előkészítéssel- hashajtással jár, ezt nem lehet megspórolni, míg a feltételezett diagnózist vastagbéltükrözéssel és szövettannal kell megerősíteni.

Szűrés:

  • Vastagbéltükrözés, mely 50 év felett mindenkinek ajánlott legalább egy alkalommal.
  • Széklet vér kimutatása.
  • Speciális DNS vizsgálatok.

Ez utóbbiak pozitivitása nem jelent még betegséget, szintén megerősítő vastagbéltükrözést igényelnek.

Terápia:
Központi helyen áll a műtét, de a végbéldaganatok esetén a műtét előtti onkológiai kezelés / sugár, illetve gyógyszeres/ került előtérbe. Kiemelendő, hogy még a végbéldaganatok esetén is nagy eséllyel lehet a bél folytonosságát megtartani, így az un „kivezetést” stoma készítést elkerülni.

Prognózis
A prognózist alapvetően befolyásolja a műtét során eltávolított daganat részletes szövettani feldolgozása után felállított stádium beosztás, illetve az áttétek jelenléte.

Utókezelés:
A szövettani stádium alapján jön szóba onkológiai kezelés, de nem minden esetben. Javasolt legalább 5 évig rendszeres gondozás, amibe az ellenőrző endoszkópos vizsgálatoknak is fontos szerepe van.

  • Print
  • Facebook
  • Twitter
  • PDF
  • RSS
  • Add to favorites