Refluxbetegség

Mi a reflux? Az elnevezés arra utal, hogy a nyelőcső gyomor találkozásánál levő záróizomzat működésének a gyengesége miatt a gyomortartalom, illetve a gyomorsav visszaáramlik a nyelőcsőbe. A jelenség nem ritka, alkalmankénti előfordulásáról a népesség több, mint 30 %-a számol be, de tartós jelenléte már panaszokat okoz.

Kiváltó okok:
A reflux kialakulásának oka elsődlegesen életmódunkban keresendő. Kiválthatja a rendszertelen, egészségtelen táplálkozás, stressz is. Kockázatát növeli a terhesség, elhízás, vagy például szűk ruhák, melyek a hasra fokozott kompressziót gyakorolnak. Itt említendő lefekvés előtti étkezés, kávé, alkohol, szénsavas italok, citrusfélék, fűszeres ételek, de még bizonyos gyógyszerek is. Anatómiai rendellenesség, például rekeszsérv is állhat a háttérben.

Tünetek:
Gyomorégés, kellemetlen égő fájdalom, melyet gyakran úgy élünk meg, hogy „sok a savam”. Ezt valójában a gyomorsavnak a nyelőcsőbe történő visszaáramlása okozza. A nyelőcsövet bélelő nyálkahártya nincs felkészülve a gyomorsav erős, maró hatásának. A gyomorégés voltaképpen nyelőcső eredetű, a refluxbetegség klasszikus tünete.
Egyéb tünetek, savas felböfögés, nem szív eredetű mellkasi fájdalom, krónikus köhögés, hörghurut, rekedtség, égő torokfájás. Utóbbi tünetek jelentkezésekor természetesen ki kell zárni gégészeti, tüdőgyógyászati, vagy kardiális okokat!
Az un. „vészjósló” tünetek, nyelési nehezítettség, hányás, fogyás, vérzés súlyosabb szövődményekre utalhat, ezekben az esetekben részletes kivizsgálásra van szükség.

Refluxbetegség szövődményei:

  • Nyelőcsőgyulladás/vérzés
  • Nyelőcsőfekély
  • Nyelőcsőszűkület
  • Ritka esetben rákmegelőző állapot kialakulása.

Diagnózis:
A legkorszerűbb, leggyakrabban alkalmazott vizsgálati módszer a tükrözéses vizsgálat, az endoszkópia. Ennek során a nyelőcső mellett a gyomor és patkóbél vizsgálatára is sor kerül lehetőséget adva a pontos, közvetlen megtekintésre és szükség esetén szövettani mintavételre. A röntgen vizsgálat sokat veszített jelentőségéből, de bizonyos esetekben most is van szerepe. 24 órás pH-monitorizálás során az orron keresztül a nyelőcsőbe levezetett vékony szondán keresztül mérni lehet a savi viszonyokat.

Kezelés:
A kezelés célja nemcsak a panaszok megszüntetése, hanem ezzel együtt a nyelőcső károsodásainak gyógyítása is. Erre a célra számos korszerű készítmény áll rendelkezésünkre. A kezelés alapja a gyomorsav termelésének csökkentése. Bár a gyomornedv visszaáramlását nem tudjuk meggátolni, de annak savas jellege jelentősen csökkenthető, így nem jelentkeznek a panaszok. Súlyosabb esetekben, illetve a terápiára nem megfelelő válasz esetén műtéti megoldás is szóba jön főleg fiatal betegeknél. Alkalmanként, tűzoltásként gyomorsav-közömbösítők is hasznosak lehetnek, de tartós eredmény tőlük nem várható.

Prognózis:
Optimális esetben gyógyszeres kezeléssel tartós tünetmentesség érhető el, majd a gyógyszer dózis fokozatos csökkentése után akár annak elhagyása is szóba jön. Sajnos a jelenleg rendelkezésre álló kiváló készítmények sem nyújtanak úgynevezett oki kezelést, tehát a refluxra, mint folyamatra kevésbé hatnak. A panaszok ismételt jelentkezése esetén tartós, fenntartó terápiára lehet szükség.

Gyakori kérdések:

Szükséges-e speciális diétát tartani?
Bizonyos táplálékféleségek az átlagosnál jobban fokozzák a savtermelést, illetve rontják a gyomorszáj záró izomzatának funkcióját. Ilyenek citrusfélék, paradicsom, zsíros, fűszeres ételek, hagyma, csokoládé. Koffein, alkohol, szénsavas tartalmú italok, kávé, tea nagy mennyiségű fogyasztása szintén kerülendő. Érdemes többször, kevesebbet enni, az utolsó étkezésre 2-3 órával a lefekvés előtt kerüljön sor. Természetesen egyéni érzékenység szerepe lényeges, ennek függvényében egyes ételeket szintén érdemes kiiktatni. A fenti felsorolás azonban nem jelenti azt, hogy ezen ételek fogyasztása adott betegnél biztosan panaszokat okoz.

Refluxbetegséget diagnosztált az orvosom, a gyógyszeres kezelésen kívül mire vigyázzak még?

  • Túlsúlyos betegeknél a testsúly csökkentése enyhítheti a tüneteket.
  • Ha dohányzik, újabb ok, hogy abbahagyja.
  • A derékban szűk ruhák, övek növelhetik a hasüregi nyomást, provokálják a refluxot.
  • Célszerű az ágy fejrészének felemelése, illetve használjon magasabb párnát.
  • Egyes gyógyszerek szintén fokozzák a refluxot, ezek használatáról konzultáljon orvosával.

Refluxbetegség miatt gyógyszert szedek, de ha elhagyom néhány nap múlva újra panaszaim vannak, mit tegyek?

A kezelés során szóba jön a gyógyszer dózis fokozatos csökkentése. Amennyiben a gyógyszert abbahagyja és a panaszok rövid időn belül visszatérnek, akkor tartós terápia javasolt 3-6 hónapon át. Bizonyos esetekben a gyógyszerek folyamatos szedése, akár éveken át is elkerülhetetlen.

Már három éve szedek gyógyszert refluxbetegség miatt, szedhetem-e tovább?
Részletes hosszútávú vizsgálatok alapján a gyógyszerek tartós szedésének nincs ellenjavallata. Célszerű a legkisebb, még hatásos dózist alkalmazni ebben az esetben.

Reflux betegségre van gyanúm, mindenképpen kell tükrözés a diagnózishoz?

Endoszkópos vizsgálatot minden esetben célszerű elvégezni a diagnózis felállításához, de fiatal betegeknél, ha a tünetek típusosak, nincsenek úgynevezett vészjósló tünetek akkor gyógyszeres tesztet is lehet alkalmazni. 45 év felett, első panasz esetén azonban fontos elvégezni a vizsgálatot.

Milyen gyakran kell végezni tükrözést reflux betegségben?

Korrekt diagnózis esetén, ha a terápiára megfelelő a válasz és nincsenek új tünetek, vagy egyéb betegségre gyanú, a tükrözés rendszeresen nem szükséges. Amennyiben szövődményes betegségről van szó a tükrözés gyakoriságát orvosa javaslata alapján kell elvégezni.

Refluxbetegség okaként rekeszsérvet állapítottak meg, ez mit jelent?

A nyelőcső a mellkasból a hasüreg felé haladva a rekeszizomzaton keresztül haladva át éri el a gyomrot. Ha ez a nyílás laza, a szokásosnál tágabb, akkor a nyelőcső-gyomor találkozása – gyomorszáj területe- változtathatja helyét, a mellkas irányába felcsúszhat. Ennek következtében a záró funkció romlik, kialakul a reflux betegség.

  • Print
  • Facebook
  • Twitter
  • PDF
  • RSS
  • Add to favorites

Helicobacter pylori

A Helicobacter pylori nevű baktérium már legalább 100 éve ismert, de csak alig húsz éve állapították meg, hogy a gyomorban megtelepedve a nyálkahártya idült gyulladását, fekélybetegséget okoz.

Jelenleg úgy tudjuk, hogy a baktérium emberről emberre terjed, leggyakrabban már gyermekkorban bekövetkezik a fertőzés. Ezt követően a baktérium a gyomorban évekig, évtizedekig perzisztál. Spontán eliminációjának aránya 1-2 %, hasonlóan a felnőttkori új fertőzésekhez.

A baktériummal történt fertőzés azonban nem jelent automatikusan például fekélybetegség, kialakulását. Jól körülhatárolt kórképekben azonban javasolt kiirtása, például fekély, gyomornyálkahártya aktív gyulladása, gyomor nyirokszerveinek daganata.

Diagnosztizálása leggyakrabban szövettani mintavétel, kilégzési teszt alapján történik. A vérvétel során kapott pozitív lelet azonban nem jelenti biztosan fertőzés fennállását.

A baktérium eliminációja kombinált antibiotikus kezelést igényel, melyet orvosa javasol. A baktériumok utóbbi időben tapasztalt fokozódó ellenálló képessége azonban csökkenheti a sikerességi arányt.
Gyakorlati probléma, hogy a baktérium kiirtása újabb és újabb próbálkozások ellenére is sikertelen. Ilyenkor érdemes ismételten áttekinteni a fennálló kórképet, szükséges-e feltétlenül a Helicobacter pylori eltávolítása, mert a számos antibiotikus kúra több mellékhatással jár, mint az egyébként várható elõny.

  • Print
  • Facebook
  • Twitter
  • PDF
  • RSS
  • Add to favorites

Tejcukor – laktóz intolerancia

Laktóz egy úgynevezett diszacharid, vagyis két különböző cukormolekulából álló vegyület. Emésztését a bélben a laktáz nevű enzim végzi, melynek részleges, vagy teljes hiánya okozza a betegséget. A meg nem emésztett tejcukor nem tud felszívódni, lebontását a vastagbél baktériumai végzik, ilyenkor hidrogén is keletkezik.  A felszabaduló anyagok okozzák a tüneteket: hasmenés, bélgörcsök, puffadás.

Gyakori kórkép, Magyarországon kb. 25-30 %-os az előfordulása.

Diagnózis:
Tejes ételek teljes megvonása, majd provokációként ezek visszaadása. Hidrogén kilégzéses vizsgálatok. A bélbaktériumok által végzett lebontás során hidrogén szabadul fel, mely a kilégezett levegõben mérhetõ.

Terápia:
Tejmentes diéta, de feldolgozott tejtermékek / például kefir/ fogyasztása általában lehetséges. Ha a tejfogyasztás elkerülhetetlen, laktáz enzim bevitele / laktáz rágótabletta/ jön szóba.

Prognózis: diéta mellett panaszmentesség érhető el. Hosszútávú negatív hatása nincs.

  • Print
  • Facebook
  • Twitter
  • PDF
  • RSS
  • Add to favorites

Fekélybetegség

Mi a fekély?

Fekélybetegségnek nevezzük tápcsatorna nyálkahártya körülírt hiányát, leggyakrabban a gyomor és a nyombél területén figyelhető meg. A tünetei a gyomortáji fájdalom, mely gyakran éhgyomorra kifejezettebb, étkezés átmenetileg csökkentheti. Kísérheti hányás, étvágytalanság, súlyosabb esetben fogyás.

Fekélybetegség okai:

A nyálkahártya ártó és védő mechanizmusainak egyensúlya megbomlik az előbbiek javára. A gyomorfekélyek 70-80 százalékát, a nyombélfekélyek 90 százalékát a Helicobacter pylori nevű baktérium agresszív törzsei okozzák. A nem szteroid gyulladáscsökkentők, az aszpirin, valamint a mozgásszervi panaszokra alkalmazott gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító szerek a további leglényegesebb ártó tényezők, a stressznek, étkezésnek kisebb jelentőséget tulajdonítunk, azonban a dohányzás, és a mértéktelen alkoholfogyasztás károsan befolyásolja a fekély gyógyulását és fokozzák a kiújulás valószínűségét.

Fekélybetegség lefolyása:

A kis kiterjedésű felületes fekélyek néhány héten belül maguktól is meggyógyulhatnak, de megfelelõ kezelés nélkül gyakran kiújulnak. Elhanyagolt esetekben súlyos szövõdmények léphetnek fel, mint vérzés, a tápcsatorna falának átfúródása, a perforáció, melyek életveszélyes állapotok, azonnali kezelést igényelnek. Szerencsére egyre ritkábban látunk a hosszú ideje fennálló fekélyek okozta hegesedést.

Diagnózis:

Fekélybetegség gyanúja esetén a jelenleg ismert legkorszerűbb vizsgálati módszer a gyomortükrözés. Így közvetlenül megtekinthetjük a fekélyt, ki tudunk zárni egyéb hasonló tüneteket okozó betegségeket, daganatot. Lehetőség van a gyógyulás ellenőrzésére, valamint Helicobacter pylori kimutatására.

Kezelés:

Alapvetően gyógyszeres. A mai korszerű készítmények birtokában szerencsére csak ritkán van szükség műtéti beavatkozásra. Törekedni kell a Helicobacter pylori kiirtására. Lényeges szempont a dohányzás elhagyása, túlzott alkoholfogyasztás mérséklése, rendszeres kiegyensúlyozott étkezés.

  • Print
  • Facebook
  • Twitter
  • PDF
  • RSS
  • Add to favorites

Lisztérzékenység

Kiváltó ágens a gabonafehérje egyik alkotó eleme a glutén. Hatására eddig még pontosan nem tisztázott komplex immunológiai mechanizmus útján a vékonybélben a bélbolyhok károsodnak, melynek következtében a tápanyagok felszívódása romlik. Ennek mértékétől függően különböző hiányállapotok alakulhatnak ki a szervezetben, mely miatt a kórkép rendkívül változatos módon jelentkezhet.

Típusos panaszok, illetve tünetek:

  • Hasmenés
  • Puffadás,
  • Vérszegénység
  • Fáradékonyság, fogyás
  • Herpes-szerű bőrelváltozások
  • Gyermekkorban fejlődésben elmaradás
  • Súlyos esetben általános testi leromlás

Jéghegy hasonlat
Klasszikus tünetek csak a jéghegy csúcsát jelentik, 5-10-szer több a diszkrét tünetekkel rendelkező, vagy akár panaszmentes betegek száma.

Diagnózis:
Vérvizsgálattal, mely akár szűrő jelleggel is végezhető. Esetleges pozitív leletet gyomor-nyombél tükrözése során a bélből vett szövettani vizsgálat erősít meg. Hasonló módon követhető a diétára adott kedvező válasz is.

Kezelés:
Gluténmentes diéta egy életen át tartó pontos betartása, gabonaféléket ki kell iktatni az étrendből.

Prognózis:
Ha a beteg a gluténmentes diétát szigorúan követi, a prognózis jó. Rövid időn belül látványos javulás léphet fel, melyet a bélbolyhok regenerációja követ.

  • Print
  • Facebook
  • Twitter
  • PDF
  • RSS
  • Add to favorites

Az irritabilis bél syndroma

Az irritabilis bél syndroma  diagnózis felállítása a jellemző tünetek megfogalmazásán és értékelésén alapulnak.

Tünetek:
Jellemző tünet a hasi fájdalom, mely összefüggést mutat a széklet zavarával. Megfigyelhető a széklet számának, formájának a változása, nyákürítés, haspuffadás. Gyakori, hogy a tünetek évek, akár évtizedek óta is fennállnak, hullámzó lefolyást mutatnak. A rendelkezésre álló vizsgálati módszerekkel ismételten sem lehet kimutatni szervi elváltozást. Az IBS előfordulása 10-20 %, nőknél gyakrabban jelentkezik, elsősorban 20-50 éves kor között.

Kialakulásának okai:
Jóllehet a kórkép nem veszélyezteti a betegek életét, de rontja életminőséget, betegségtudathoz vezet. Ma elfogadott, hogy kialakulásában a gyomor-bélrendszer mozgásainak zavara áll. Ezzel együtt megfigyelhető a tápcsatorna fokozott érzékenysége, vagy az adott ingerekre, a táplálék bélben való megjelenésére adott túlzott válasz, például a bél izomzatának a szükségesnél jelentősebb aktivitása. Mindezzel párosul az emésztőszervi panaszok fokozott megélése is.
Központi szerepe van ezen folyamatok aktiválásában a stresszhatásnak. Ez lehet a megszokottól eltérő fizikai, vagy pszichés terhelés, de lehet élettani jellegű inger is, mint például érzelmek, vagy akár étkezés is.

Diagnózis
Ma is elsősorban a tünetek megfelelő értékelése jelenti a diagnózis alapját. Nagyon fontos a beteg kórtörténetének ismerete. Célszerű azonban tájékozódó jellegű vizsgálatokkal megerősíteni az IBS tényét, illetve kizárni az úgynevezett alarm tünetek /fogyás, szokásostól eltérő panaszok, vérzés, láz / jelenlétét.

Terápia:
Sajnos olyan gyógyszer nincs, mellyel a panaszokat egyértelműen és véglegesen meg tudjuk szüntetni. Célunk, hogy a lehető legjobb életminőséget érjük el, ezt biztosíthatja:

  • Megfelelő orvos-beteg kapcsolat kialakítása.
  • Étkezéssel, életmóddal kapcsolatos ajánlások.
  • Tünetek enyhítésére irányuló gyógyszeres kezelés.

Pszichoterápia:
A pszichés és környezeti tényezők befolyásolhatják az IBS súlyossági fokát, ezért ezek ismerete lényeges a terápia vezetése szempontjából.

  • Print
  • Facebook
  • Twitter
  • PDF
  • RSS
  • Add to favorites

Vastagbél diverticulosis

A diverticulosis a vastagbél nyálkahártyájának zsákszerű kitüremkedése, mely főleg a fejlett ipari országokban fordul elõ. 40 év alatt ritka, 60 év felett már minden második emberben kimutatható. Elsősorban a bal oldali vastagbél területén alakul ki, mert itt a legnagyobb a nyomás a bél lumenében. A zsákokban megrekedő béltartalom pang, gyulladást generál, mely panaszokat okoz. A panaszos betegek száma a diverticulosis előfordulásához képest szerencsére lényegesen kisebb.

Kialakulása:
Idővel a bélfal kötőszövet és izomzat meggyengül, lehetőséget adva zsákszerű kitüremkedések kialakulására.

Tünetei:
Az esetek 80 %-ban ártalmatlan mellékleletként találkozunk vele.
Akkor gondolunk rá, ha idősebb betegnél bal oldali alhasi fájdalom, esetleg végbélen keresztül vérzés jelentkezik, láz, széklet megváltozása is kísérheti.

Diagnózis:
Tekintve, hogy panaszok alapján nem mindig tudunk egyértelmű diagnózist adni, a vastagbél daganat kizárása alapvető fontosságú. Vastagbéltükrözés, illetve feltöltéses vastagbél röntgennek van elsődleges szerepe, de sokszor az ultrahang is tud iránymutatást adni.

Kezelés:
Étrend változtatás, mely a rostbevitel növelését jelenti. Törekedni kell rendszeres székletürítésre. Fájdalom esetén görcsoldók indokoltak, szükség esetén antibiotikum is. A szövődmények kezelése, vérzés, aktív gyulladásos folyamat azonban kórházi kezelést igényel.

  • Print
  • Facebook
  • Twitter
  • PDF
  • RSS
  • Add to favorites

A vastagbélrák szűrése

A vastagbélrák a fejlett ipari országokban a második leggyakoribb rákbetegség. Magyarországon évente 9000 új eset van, átlagos 4500-4700 ember hal meg ebben a betegségben. A vastagbélrák azonban elkerülhető! A vastagbéltükrözés olyan rákszűrési lehetőség, amikor a többi szűréstől eltérően nem csak arra törekszünk, hogy időben felismerjük a már meglévő rosszindulatú daganatot, hanem annak már a kialakulását is hatékonyan meg tudjuk akadályozni.

A rosszindulatú daganat legtöbbször jóindulatú polypból alakul ki, mely időben felfedezve eltávolítható, 100 százalékosan megelőzve a rák kialakulását. Amennyiben már kialakult daganatot találunk a korai felismerésnek döntő szerepe van a gyógyulásban.

Mikor ajánlatos vastagbéltükrözést végezni?

Vastagbéltükrözés javallt bélbetegségre utaló panaszoknál, meglévő diagnózis szövettani megerősítésére, kezelés eredményének ellenőrzésére, ha a székletben laboratóriumi vizsgálattal vér mutatható ki.
50 év felett jelentősen megnő a vastagbélrák kockázata, a betegek háromnegyede 60 év feletti korosztályból kerül ki, ilyenkor legalább egy alkalommal célszerű elvégezni a vastagbéltükrözést.

Fokozott a bélrák kockázata:

  • Akiknek vastagbél daganata volt.
  • Akiknek bél polypja volt, vagy van.
  • Akiknek családjában már előfordult vastagbélrák.
  • Idős embereknél.
  • Azoknál, akiknek hosszú ideje van gyulladásos bélbetegsége
  • Azoknál, akik zsírban és fehérjében gazdag, rostszegény táplálkozást folytatnak.

Gyakori kérdések:

Örökölhető-e a vastagbélrák?

Egyértelmű öröklődés csak speciális genetikai eltérések esetén van az esetek néhány százalékában. Általánosságban elmondható, hogy minél több közeli hozzátartozónak, minél fiatalabb életkorban alakult ki rosszindulatú daganat, annál nagyobb a rizikó.

A családomban többször előfordult már vastagbéldaganat, mikor kell kezdeni a szűréseket?

Speciális esetekben akár 40-45 éves korban is, erre vonatkozóan orvosa tud tájékoztatást adni. 50 év körül azonban mindenképpen érdemes az első vizsgálatot elvégeztetni.

Tavaly elmentem vastagbélrák szűrésre, negatív volt a tükrözés. Mikor kell legközelebb mennem ha nincs ismert rizikófaktorom?

Ilyen esetben évenkénti széklet-vér vizsgálat elégséges, 10 év múlva ajánlatos a következő tükrözés.

A vastagbélrák szűrésekor kiváltható-e a tükrözés?
Mai ismereteink szerint az úgynevezett „arany standard” változatlanul az endoszkópos vizsgálat. Egyéb alternatívák is szóba jöhetnek / röntgen, CT, laboratóriumi tesztek, kapszula endoszkópia /, de ezek nem érik el a vastagbéltükrözés nyújtotta előnyöket.

Néhány éve polypokat távolítottak el a vastagbélből, kell-e ellenőrzésre járnom?

A polypok szövettani eredményei, számuk, az Ön rizikófaktorai alapján kell meghatározni az ellenőrzések gyakoriságát, erről orvosával konzultáljon. Törekednünk kell arra, hogy a vastagbél polypmentes legyen.

  • Print
  • Facebook
  • Twitter
  • PDF
  • RSS
  • Add to favorites

A vastagbélrák

A vastagbélrák a fejlett országokban a rosszindulatú folyamatok közül a második leggyakoribb halálok. Sajnos gyakran csak előrehaladott állapotban kerül felismerésre, ezért a várható 5 éves túlélés nem változott jelentősen, pedig a műtéti technikák, illetve az onkológiai kezelés sokat fejlődött. Előfordulása a fejlett országokban egyre gyakoribb, Magyarországon a betegség halálozása az elmúlt 30 évben közel háromszorosára emelkedett és mindkét nemben vezető helyen áll. A vastagbélrák kialakulásában jelentős szerepe van a környezeti tényezőknek, elsősorban a táplálkozási szokásoknak. Előfordulása gyakoribb a városlakók, a magasabban iskolázottak között, fizikai inaktivitás esetén. Az életkorfát áttekintve a betegek kilencven százaléka 50 évesnél idősebb.

Kialakulása:
A vastagbélrák jelenleg tudásunk szerint jóindulatú polypokból alakul ki ha ezek eltávolítása nem történik meg időben. A rosszindulatú átalakulás 5-10 évet is igénybe vehet. Nagyon fontos a szűrés, mert így a daganatot megelőző állapotot is tudjuk diagnosztizálni és kezelni a polypok eltávolításával, mely döntően endoszkópos úton lehetséges. Erről részletesen a vastagbéltükrözés címszó alatt tájékozódhatnak.

Öröklődés:
A vastagbélrákok többsége, kb. 60-80 százaléka véletlenszerűen alakul ki, de 10-30 százalékban családi halmozódás is megfigyelhető, melynek genetikai okai vannak.

A rosszindulatú daganat kialakulásának becsült kockázata:
Átlagpopuláció: 1:50, de például két elsőfokú hozzátartozó érintettsége esetén már 1:6.

Tünetek-panaszok:
Lényeges a tumor lokalizációja. A vastagbél jobb oldali területén levő daganat- a has jobb oldalán- a relatíve tágabb bél miatt ritkán okoz jelentős szűkületet, inkább az általános tünetek kerülnek előtérbe, mint étvágytalanság, fogyás, vérszegénység, szabad szemmel nem látható vérvesztés a széklettel. A has bal oldalán elhelyezkedő daganat inkább szűkületet okozva hívja fel a figyelmet, mint például a megváltozott székelési szokások, székrekedés-hasmenés váltakozása, véres széklet.

Diagnózis felállítása
Változatlanul fontos az orvos által végzett fizikális vizsgálat.
Központi szerepet játszik a vastagbéltükrözés, vagyis a kolonoszkópia. Jelenleg is úgynevezett arany standardként tartják számon ezt a vizsgálatot, mely során rögtön szövettani mintavételre is lehetőség nyílik. A kivizsgáláshoz természetesen hasi ultrahang mellett CT vizsgálatra is szükség lehet, elsősorban az áttétek jelenlétét kell ilyen módon kizárni.

Egyéb vizsgálati módszerek:

  • Feltöltéses bélröntgen, az irrigoscopia
  • Speciális CT a vastagbélről, virtuális colonoscopia,
  • Kapszulás vizsgálat a vastagbélről.

Utóbbiak szintén értékes felvilágosítást adhatnak, de mindegyik előkészítéssel- hashajtással jár, ezt nem lehet megspórolni, míg a feltételezett diagnózist vastagbéltükrözéssel és szövettannal kell megerősíteni.

Szűrés:

  • Vastagbéltükrözés, mely 50 év felett mindenkinek ajánlott legalább egy alkalommal.
  • Széklet vér kimutatása.
  • Speciális DNS vizsgálatok.

Ez utóbbiak pozitivitása nem jelent még betegséget, szintén megerősítő vastagbéltükrözést igényelnek.

Terápia:
Központi helyen áll a műtét, de a végbéldaganatok esetén a műtét előtti onkológiai kezelés / sugár, illetve gyógyszeres/ került előtérbe. Kiemelendő, hogy még a végbéldaganatok esetén is nagy eséllyel lehet a bél folytonosságát megtartani, így az un „kivezetést” stoma készítést elkerülni.

Prognózis
A prognózist alapvetően befolyásolja a műtét során eltávolított daganat részletes szövettani feldolgozása után felállított stádium beosztás, illetve az áttétek jelenléte.

Utókezelés:
A szövettani stádium alapján jön szóba onkológiai kezelés, de nem minden esetben. Javasolt legalább 5 évig rendszeres gondozás, amibe az ellenőrző endoszkópos vizsgálatoknak is fontos szerepe van.

  • Print
  • Facebook
  • Twitter
  • PDF
  • RSS
  • Add to favorites